Bejelentkezés

Nem vagy még regisztrálva? Ejnye.
Itt seperc alatt megteheted.



Aegon hódítása

A Hódítás háborúi

A Hódítás háborújának nevezik azt az eseményt, amely során Aegon Targaryen meghódított és uralma alatt egyesített hatot Westeros Hét Királyságból.

A Targaryen családé volt egy évszázadig Sárkánykő (Dragonstone), egy szigetvár Westeros keleti részén. Sárkánykő a valyriai Szabad Tartomány (Valyrian Freehold) legnyugatibb erődítménye volt, ám mikor a pusztulás utolérte Valyriát, Aegon előtt két lehetőség állt: vagy meghódítja és egyesíti Westerost, vagy leigázza a Szabad Városokat, melyeken már így is érződött Valyria bukásának utóhatása. Aegon visszautasította a Szabad Városok kérését, hogy egyesítse őket, és inkább Westerost választotta. Mivel nem volt sok katonájuk, a Targaryenek tudták, hogy a sárkányaik jelentették a végső fegyvert.

A háború akkor kezdődött, amikor Aegon Targaryen és a két nővére-felesége, Rhaenys és Visenya partra szállt Westeros keleti részén, a Feketevíz (Blackwater Rush) szájának északi partján, három sárkánnyal és egy kisebb sereggel.

A háború indítása előtt készíttette Aegon a Festett Asztalt (Westeros hatalmas, fából faragott térképe), mely azóta is Sárkánykőn áll.

A Folyóvidék meghódítása

Aegon partraszállása után északnyugatnaknak indult, a Folyóvidéket és Vas-szigeteket uraló vasemberek és királyuk, a Hoare-házból származó Fekete Harren ellen, aki akkor nemrég felépített óriási várából, a bevehetetlennek vélt Harrenhalból uralkodott. A kőfalak semmit sem értek a sárkányok tüze ellen: Harren és egész serege elpusztult (Harrent és fiait a Királymáglya-toronyban érte utol a végzet), Aegon pedig visszaszorította a vasembereket a szigetekre (miután azok hűséget esküdtek neki, Aegon megengedte, hogy maguk válasszanak új vezetőt, így került Vickon Greyjoy és vele a Greyjoy-ház a Vas-szigetek élére).

A Folyóvidék Aegonhoz csatlakozó urai közt az első a zúgói Edmyn Tully volt, Aegon jutalmul a Folyóvidék főuraivá tette a Tullykat.

Harren halála után Aegon elküldte Visenyát Hasadt-révbe (Crackclaw Point), hogy az ottani urakat behódoltassa. A lordok belátták, hogy az ellenállásnak nem lett volna értelme, így térdet hajtottak előtte, ő pedig saját embereivé és kizárólag a Vastrón hűbéreseivé tette őket.

A Viharföldek meghódítása

A Viharkirály, Arrogáns Argilac a győzelmében biztosan úgy döntött, hogy hadba indul a Targaryenek ellen, elhagyva biztonságos kastélyát, Viharvéget (Storm's End). Aegon egyik tábornoka, Orys (aki állítólag a Hódító fattyú féltestvére volt) ütközött meg vele, végül heves csatában legyőzte a viharvidéki sereget és megölte Argilacot. Jutalmul Aegon a Viharvidék főurává nevezte ki és nekiadta Viharvéget. Orys Argilac lányát vette feleségül, átvette a nő házának címerét és jelmondatát, ezzel megalapítva a Baratheon-házat.

A Westerlands meghódítása

Viharvidék után Aegon nyugat felé indult. Loren Lannister, a Szikla királya egyesítette erejét IX. Mern, a Síkvidk királyának erejével, így nagyjából 55.000 fős (a későbbi korok által "Két király seregének" nevezett) haddal - melynek gerincét az 5.000 lovagból álló nehézlovasság adta -, indultak a 10.000 (megkérdőjelezhető hűségű) katonát számláló Targaryen sereg ellen.

A Targaryenek nem sokkal a csata kezdete után vesztésre álltak, seregük megtört az első roham után, így sor került az első (és egyben utolsó) alkalomra, mikor Meraxest, Vhagart és Baleriont egyszerre vetették be csatában a Hódítás során. A három sárkány tüze brutális hatású volt: négyezer embert öltek meg, köztük Mern királyt, kinek halálával kihalt a Kertész-ház (House Gardener), és felégették a csatamezőt, kiérdemelve a "Tűz mezeje" nevet.

Loren szövetségese vesztét látva nyomban térdet hajtott Aegon előtt, aki meghagyta őt a Nyugatföldek urának és a Nyugat őrzője címet adományozta neki.

A Síkvidék meghódítása

A Tűz mezeje után a néhai király tiszttartója, Harlan Tyrell átadta Égikertet Aegonnak, aki cserébe Égikert urává és Dél őrzőjévé tette őt.

Égikert után Aegon Óvárosba (Oldtown) indult, mely ez idő tájt Westeros legnagyobb városa volt. Lord Hightower a Fősepton tanácsára kinyittatta a kapukat és behódolt Aegonnak, a Fősepton pedig felkente őt és elismerte Westeros királyának; Aegon innentől számította uralkodása kezdetét.

Az Észak meghódítása

Az Észak Királya, Torrhen Stark sereggel indult délre, a Folyóvidékre, hogy megütközzön Aegonnal, aki hadát a Vörös-ághoz összehívva várta az északiakat. Torrhen csatát kezdeményezett volna, de látva a Targaryenek immár hatalmasra duzzadt seregét és a sárkányokat, letette a fegyvert és behódolt (ezen események helyszínén épült a Térdeplő emberhez címzett fogadó). Aegon Deres urává és Észak őrzőjévé tette a Starkokat.

Harcban Dorne-nal

Aegon háborút indított a legdélebbi királyság, Dorne ellen is, és átkelt seregével a Vörös-hegységen, a dorne-iak azonban, okulva a Tűz mezejéből, nem szálltak vele szembe nyílt csatában, helyette az utánpótlási vonalakat fosztogatták és gerilla hadviselést folytattak, mindig nyomtalanul eltűnve, mielőtt a sárkányokat bevethették volna. Aegon így arra kényszerült, hogy meghódítatlanul hagyja Dorne-t, és kivonja seregét a királyságból. Dorne még csaknem kétszáz éven keresztül független maradt, a későbbi háborúk ellenére is, míg II. Daeron egy kettős házassági szerződéssel (a király és Myriah Martell illetve Daenerys Targaryen és Maron Martell herceg kézfogójával) a birodalomhoz nem csatolta.

A Völgy meghódítása

A Völgyben lezajlott eseményekről nem sokat tudni, csupán annyit, hogy a Völgy Királyai is elismerték Aegon uralmát, az Arryn-ház továbbra is a Völgy ura maradt, és a királyi cím letétele után Kelet őrzői lettek.

Következmények

Hat westerosi királyság egyesült a Targaryenek uralma alatt, és Aegon leszármazottai csaknem háromszáz éven keresztül uralkodtak Westeroson. Aegon hátralevő éveit a birodalomnak szentelte, és egy új fővárost építtetett partraszállása helyén: Királyvárt (King's Landing).