Bejelentkezés

Nem vagy még regisztrálva? Ejnye.
Itt seperc alatt megteheted.



Istenek és vallások


A Hét Hite

Westeros legnagyobb egyházi rendszerrel is bíró vallását, a Hét Hitét az andal hódítók hozták magukkal, mintegy hatezer évvel Aegon Hódítása előtt. A hagyomány szerint az akkor még Essoson, Andalos völgyében élő andaloknak megjelent a Hét inkarnációja. Az isteni jelenés láttán a nép megtért és átvette az új hitet. A Westerost leigázó andal seregek lovagjait, páncéljuk mellett, vakbuzgó hitük is védte, amit a mellükbe vágott hétágú csillaggal, a Hét szimbólumával jeleztek.

A hódítók hosszas csatározások után végül elfoglalták a későbbi Hét Királyság területét, az Elsőket a Nyakon túlra szorították vissza Északra, az Erdő Gyermekeit pedig gyakorlatilag teljesen kiirtották, ezzel az általuk tisztelt Régi Isteneknek leáldozott. Azóta a Hét Hite Westeros államvallásának tekinthető, annak megfelelő egyházszervezettel és papi renddel.

A Hét tulajdonképpen egyetlen istennek tekinthető, amely hét különböző aspektussal bír; az emberek különböző élethelyzetekben a megfelelő aspektushoz imádkoznak – az adott helyzettől függően nem ritkán egymás után többhöz is.

Az Atya tiszteletreméltó bíró, képi ábrázolásokon általában mérleget tart a kezében, komoly döntéseket kívánó helyzetekben szoktak hozzá imádkozni.

Az Anya az anyaság és a gyermeknevelés patrónája, így egyben a családoké is. Gyakran könyörögnek hozzá termékenységért, vagy a család békéjéért.

Ha valaki hosszú és nehéz munkához kezd, a Kovácshoz imádkozik, hogy adja meg neki a kellő kitartást és képességeket, hogy el tudja végezni a feladatát.

A Harcos alapvetően a katonák és a hadakozással foglalkozók istene, győzelemért és dicsőségért imádkoznak hozzá.

A Szűz a tisztaság és az ártatlanság patrónája, főleg fiatal lányok imádkoznak hozzá a tisztaságukért, illetve őt hívják segítségül azok, akik szeretnék bizonyítani ártatlanságukat.

A Vénasszony, aki ráncos kezében lámpást fog, jelképezi a hosszú élet alatt összegyűlt bölcsességet. Komoly sorsfordulókon imádkoznak hozzá, hogy adja meg a bölcsességet, amivel megfelelő döntést lehet hozni.

A panteon legkülönösebb tagja a nem és arc nélküli Idegen. ő a halál istenének tekinthető, ennek megfelelően nem is igen szoktak az oltáránál imádkozni.

A vallás szervezete

A Hét Hitének szervezete alapvetően meglehetősen hasonlít a középkori katolikus egyház felépítéséhez.

A Hetet septonok (papok) és septák (papnők) szolgálják. ők szüzességi fogadalmat tett személyek, akik felszentelésükkor elveszítik családnevüket (ha volt nekik), és onnantól kezdve csak vallásos kötelezettségeiknek tesznek eleget. A nemesi házak másod-harmadszülött gyermekei gyakran választják ezt a hivatást, lévén örökségre nem számíthatnak, a közrendűek pedig a társadalmi felemelkedés egyik módját látják az egyházi szolgálatban, így a septák és septonok száma a birodalomban aránylag magas.

Igen valószínű, hogy az egyes septonok és septák valamilyen szinten mélyebben tanulmányozzák a Hét egyik aspektusát, és ennek valamilyen jelét is magukon viselik. A Kovácsot szolgáló septonok például kis kalapácsot viselnek a nyakukban, a septák pedig valószínűleg öltözékükkel (fehér, kék, szürke) jelzik, hogy mely arcot szolgálják. A septonok rendszerint a hímnemű, míg a septák a nőnemű aspektusokat szolgálják. Az Idegen septái az úgynevezett Csendes Nővérek, akik nem csak szüzességi, de némasági fogadalmat is tesznek felavatásukkor. Az ő feladatuk a halottak előkészítése a temetési szertartásra. Különleges szerepük miatt egyfajta félelemmel vegyes tisztelet övezi őket.

Az egyház vezetését a magas rangú septonokból álló tanács, az úgynevezett Leghívebbek (Most Devout) látják el, akiknek élén a Fősepton áll. A Főseptont a Leghívebbek rendszerint maguk közül választják, de ez nem kizárólagos, elvileg a Hét Hitének bármely tagjából lehet Fősepton. (Így például a hitbuzgóságáról híres I. (Áldott) Baelor király, aki maga is septon volt, egy egyszerű szobrászt jelölt a tisztségre.) Beiktatásakor a Fősepton elveszíti saját nevét és innentől kezdve haláláig csak a tisztségének él, és ezen a néven ismerik.

A septák és septonok többnyire szentélyekben (sept) élnek. Ezek a középkori kolostorokhoz hasonlító, gyakorlatilag önfenntartó intézmények, ahol számos septon él egy közösségben. Egyes septonok ugyanakkor nem szentélyben élnek, hanem a vidéket járják, és az egyszerű nép körében prédikálnak, illetve látnak el vallásos szolgálatokat (esketnek, temetnek). Ezek a septonok gyakran alamizsnán élnek, és ennyiben rendkívül hasonlítanak a középkori kolduló barátokhoz. Megint más septonok nemesi házak szentélyeit gondozzák, illetve a ház vallásos életét vezetik, sokszor egyfajta lelki tanácsadóként is szolgálva a családnak. A septák gyakran vállalnak nevelőnői szerepet nemesi házaknál.

A vallás központja a Királyvárban (King's Landing) található Baelor Nagy Szentélye (Great Sept of Baelor). A Visenya Hegyén található hatalmas, hét kristálytoronnyal ékesített szentélyben székel a Fősepton.

A Hét Hitének régebben katonai ága is volt, a nemesi származékokból álló Harcos Fiai (Warrior's Sons) és a közemberek alkotta Szegény Testvérek (Poor Fellows). Mivel egy idő után a rend túlságosan nagyra nőtt és befolyásolhatatlannak bizonyult, I. (Kegyetlen) Maegor király véres harcok árán leverte és betiltotta.

A Hét Hitének tanításai alapvetően befolyásolják Westeros jogrendszerét. A Hit tiltja a szerencsejátékot, a vérfertőzést, rossz szemmel nézi a fattyak nemzését és a rokongyilkosságot. A Hét Hitének egy érdekes – valószínűleg az andal hódítók idejéből megmaradt – szokása az istenítélet, vagyis a küzdelem általi ítélet (Trial by combat) hagyománya. A megvádoltnak joga van ártatlanságát párviadalban megvédeni, ekkor a jelen lévő septon megáldja a fegyvereket, és imádkozik a Héthez, hogy a küzdelem szolgáltasson igazságot a feleknek. Ha a vádlott a párviadalban győz, azonnal szabadon engedik.

Septonok áldják meg és kenik fel az ünnepélyes keretek között lovaggá ütött fegyvernököket is, a szertartás közben hét olajjal kenik meg és emlékeztetik őket, hogy lovagként fegyverük a Hét Hitét szolgálja.

A Régi Istenek

Westeros másik nagyobb vallása a Régi Istenek kultusza. A vallást eredetileg Westeros oslakói, az Erdo Gyermekei gyakorolták, majd amikor az Elsok, hosszas csatározások után végül békét kötöttek velük, felhagytak addigi vallásukkal és átvették a Régi Istenek tiszteletét. A hódító andalok gonosz teremtményeknek tekintették az Erdo Gyermekeit, és tűzzel-vassal irtották oket, az Elsok között pedig terjesztették az új vallást. Mindezek következtében az Erdo Gyermekei kihaltak, az Elsok pedig részben elkeveredtek a hódítókkal, a régi hit pedig már szinte csak Északon létezik, habár egy-két elszigetelt család délen még mindig a Régi Isteneket követi.

A Régi Istenek megfoghatatlan, névtelen entitások, még a számukat se tudjuk, nem léteznek konkrét tanításaik, szertartásaik, papjaik, vagy olyan intézményük, mint a Hét egyházának. Az egyetlen nyom, ami a vallásra utal, az istenerdok (godswood) jelenléte bizonyos házak birtokán. Északon az istenerdok néma, bolygatatlan oserdok, melyek középpontján egy varsafa (weirwood) áll, melyre egy arcot véstek – valószínűleg még az Erdo Gyermekei. Ezt a fát szívfának nevezik, és rendkívül szentnek tartják. Északon a legtöbb szertartást (pl. házasságot, névadást, komolyabb esküket) a szívfa közelében bonyolítják le, és a Régi Istenek követoi idorol-idore a szívfához járnak, hogy némán imádkozzanak az isteneikhez. A Nyaktól délre, ahol az andal befolyás erosebb volt, az északi jellegű istenerdoket mára már mind kivágták, de bizonyos nagy múltú nemesi házakban még található istenerdo, noha ez leginkább egy ligetre hasonlít, és a szívfa is inkább tölgy-, mint varsafa.